Pincevízszigetelés, bitumen és szigetelő iszap

A terhelési eset dönt, nem az építőelem. A talajnedvesség kevesebbet kíván, mint a feltorlódó szivárgóvíz, a nyomó víz pedig még többet. A DIN 18533 szerinti besorolás megelőzi a termékválasztást – minden más találgatás.

Mit hol használnak

• Földdel érintkező külső fal, talajnedvességtől szivárgóvízig – bitumenes vastagbevonat, két rétegben, nagyobb igénybevételnél szövetbetéttel.
• Lábazat és fröccsenővíz-zóna – ásványi szigetelő iszap, mert vakolható. A bitumen nem az.
• Belül nyomó víz ellen – merev ásványi szigetelő iszap negatív oldali vízszigetelésként, csak teherbíró aljzaton.
• Fal és talp közötti átmenet – alakítson ki íves sarokprofilt (kehelyképzést), mert a vízszigetelés egyébként ott mondja fel először a szolgálatot.
• Áttörések – a csövekhez és csatlakozásokhoz mandzsetta kell, nem ugyanabból az anyagból készített többrétegű bevonat.

Sorrend és rétegvastagság

1. Ellenőrizze az aljzatot: teherbíró, tiszta; a kitöréseket javítóhabarccsal zárja be, az éles éleket törje le.
2. Alapozzon – bitumennél bitumenes előkenéssel, szigetelő iszapnál a nedvszívó képességtől függően a következővel: tapadóalapozóval.
3. Először az íves sarokprofil és a belső sarkok, utána a felület.
4. Vigyen fel két réteget, a másodikat csak az első teljes átszáradása után. Az előírt száraz rétegvastagság az adatlapon szerepel, és rendszeresen alábecsülik.
5. Visszatöltés előtt védje: bordázott lemezzel vagy védőlemezzel, különben a kiemelt föld megsérti a friss vízszigetelést.

Bitumen vagy szigetelő iszap

A bitumenes vastagbevonat rugalmas marad és áthidalja a repedéseket, de vakolatot és csempét nem tart meg. Az ásványi szigetelő iszap merev, viszont vakolható és belül is használható. A lábazatnál a kettő találkozik – ott a szigetelő iszapnak kell felül lennie, és legalább tíz centiméterrel át kell fednie a bitumenréteget.