Röviden: A kenhető szigetelést két-három vékony rétegben, keresztirányban hordják fel, soha nem egy vastag rétegben. Az aljzatnak teherbírónak, tisztának és – erősen nedvszívó felületeknél – előnedvesítettnek kell lennie, különben elvonja a cementtől a keverővizet, és a szigetelés nem köt meg. A rétegek között terméktől függően 4–12 órát kell várni. Minden sarokba és csatlakozásba tömítőszalagot kell beágyazni a friss első rétegbe – a szigetelések szinte mindig ott hibásodnak meg először. A felhordás után három napig védje a naptól, huzattól, esőtől és fagytól.
Erre lesz szüksége
- Kenhető szigetelés, merev vagy rugalmas, az aljzattól és az igénybevételtől függően
- Alapozó vagy tapadóhíd nedvszívó és sima aljzatokhoz
- Tömítőszalag sarkokhoz és élekhez, tömítőmandzsetták csőátvezetésekhez és padlóösszefolyókhoz
- Tiszta habarcsos vödör, legalább kettő
- Fúrógép vagy keverőgép spirálkeverővel, 400–600 ford./perc
- Ecset vagy mennyezetkefe, rövid szálú festőhenger, simítóglett
- Colstok, vízmérték, simító a holkerhez
- Kesztyű és védőszemüveg – a friss kenhető szigetelés erősen lúgos
1. lépés: Az aljzat ellenőrzése és előkészítése
Az eredményt az aljzat határozza meg, nem a termék. Teherbírónak, alaktartónak, tisztának, leválasztószerektől mentesnek és kellően síknak kell lennie.
A három előzetes vizsgálat
Karcpróba: Húzzon végig egy csavarhúzót a felületen. Ha homok pereg ki, vagy mély nyom marad, az aljzat nem teherbíró. Kopogtatópróba: Kopogtassa végig a kalapács nyelével – az üregesen kongó helyek levált részek, ezeket el kell távolítani. Törlőpróba: Húzza végig a kezét a felületen. Ha por marad rajta, alaposabban meg kell tisztítani.
A régi vakolatot, festékrétegeket, zsugorodási rétegeket, sókivirágzást és cementfátylat mechanikusan kell eltávolítani – drótkefével, csiszolótányérral vagy nagyobb felületeknél nagynyomású mosóval. A repedéseket és kitöréseket előtte javítóhabarccsal zárja le, a falazat fugáit töltse ki síkban. Az éleket és sarkokat le kell kerekíteni: egy kb. 4 cm sugarú holker megakadályozza, hogy a szigetelés éles élen áthúzva elvékonyodjon.
Az erősen nedvszívó aljzatokat, mint a mészhomoktégla, a pórusbeton vagy a régi vakolat, előnedvesítettnek addig kell előnedvesíteni, amíg a felület mattnedves nem lesz – sötét, de álló víz nélkül. A sima, nem nedvszívó felületek, például a beton, ehelyett alapozót kapnak.
2. lépés: Helyes bekeverés
Itt keletkezik a legtöbb hiba, és csak hetekkel később mutatkoznak meg.
Mindig a port adja a vízhez, soha ne fordítva – különben csomók képződnek, amelyek már nem oldódnak fel. A vízmennyiség a zsákon szerepel, és nem ajánlás, hanem előírás: a túl sok víz csökkenti a szilárdságot, és a szigetelés lefolyik a függőleges felületekről, a túl kevés feldolgozhatatlanná teszi.
A keverővel két-három percig keverje csomómentesre, majd hagyja kb. öt percig érni, és röviden keverje át újra. Ezt az érési időt gyakran kihagyják, pedig ez biztosítja, hogy az adalékok teljesen megduzzadjanak. Ezután már ne adjon hozzá vizet, még ha az anyag húzni kezd is.
Csak annyit keverjen be, amennyit a feldolgozási időn belül – többnyire 30–60 perc – fel is használ. A meghúzott szigetelőanyagot nem élesztik újra, hanem kidobják.
3. lépés: Kenés, hengerlés vagy glettelés?
Mindhárom eljárás megengedett, de különböző helyzetekhez alkalmasak.
| Eljárás | Alkalmas | Előny | Hátrány |
|---|---|---|---|
| Ecset vagy kefe | érdes aljzatok, falazat, első réteg | bedolgozza az anyagot a pórusokba és fugákba | a struktúra látható marad |
| Festőhenger | sima felületek, nagy falfelületek | gyors, egyenletes vastagság | rosszabbul tölti ki a pórusokat |
| Simítóglett | Padlók, csempe alatti felületek | legnagyobb rétegvastagság, sima eredmény | munkaigényesebb, légzárványok lehetségesek |
A gyakorlatban a kombináció válik be: az első réteget ecsettel dolgozza be bőségesen az aljzatba, hogy mindenhol érintkezzen. A második réteget aztán hengerrel vagy glettvassal vigye fel, hogy biztosan elérje az előírt rétegvastagságot.
4. lépés: Tömítőszalag és mandzsetták beágyazása
Mielőtt a felület sorra kerülne, a gyenge pontokat biztosítják. Ez az a munkalépés, amely a siker és a vízkár között dönt.
A fal és padló közötti sarkok, a belső falsarkok, a kádhoz vagy zuhanytálcához való csatlakozások és minden mozgási hézag kap egy tömítőszalaggal tömítőszalagot. Ehhez a szalag területén bőségesen vigye fel a szigetelést, a szalagot ágyazza a friss friss anyagba, és nyomja le buborékmentesen. Fontos: a sarokban hagyjon egy kis hurkot, hogy a szalag fel tudja venni a mozgást, és ne legyen húzásnak kitéve. Ezután a szalagon ismét húzzon át szigetelőanyagot.
A keverőcsaptelepek csőátvezetései falitömítő mandzsettát kapnak, a padlóösszefolyók padlótömítő mandzsettát – ugyanazon az elven a friss anyagba ágyazva és átdolgozva. A szalagok egymás közötti átfedése legalább 5 cm.
5. lépés: A felületek szigetelése
Az első réteget bőségesen és fedően kell felhordani. A közbenső száradás után – terméktől és hőmérséklettől függően 4–12 óra, a felület már nem foghat – következik a második réteg az elsőre keresztirányban. Ez az irányváltás biztosítja, hogy az első réteg hibás helyei és vékony zónái biztosan lezáruljanak.
Sok termék színezett, így a rétegek színben különböznek. Ez nem játék: ez az egyetlen egyszerű lehetőség arra, hogy felismerjen egy kihagyott helyet, mielőtt az eltűnik a csempe alatt.
Egy teljes helyiségnél a sorrend először a falak, aztán a padló – így nem lép bele a friss padlószigetelésbe. És ha utána csempéznek: először rakja fel a falicsempéket, azután szigetelje a padlót. Egy leesett csempeszilánk elég ahhoz, hogy átüsse a kész padlószigetelést.
6. lépés: Védelem és száradás
A frissen felhordott kenhető szigetelésnek lassan kell megkötnie. Az első napokban a közvetlen napsütés, a huzat, a fűtési levegő vagy a fagy zsugorodási repedésekhez vezet – a szigetelés ilyenkor a felületen kiszárad, mielőtt a cement a belsejében meg tudott volna kötni.
Szabadban takarja le a felületet fóliával vagy fátyollal. Zárt helyiségekben az ablakok az első 24 órában zárva maradnak. Az esőtől a szigetelést legalább addig kell védeni, amíg esőálló nem lesz – terméktől függően 4–24 óráig.
A szigetelés egy-három nap után terhelhető. Csak ekkor szabad csempézni, visszatölteni vagy vízzel terhelni.
Kenhető szigetelés kültéren: lábazat és homlokzat
Kültéren két különlegesség jön hozzá. A lábazaton a szigetelést a talajtól legalább 30 cm-rel a terepszint fölé kell felvezetni, és legalább 10 cm-rel át kell fednie a talajjal érintkező szigetelést. Mivel itt fagy és fröccsenő víz hat, ide rugalmas szigetelés való.
A homlokzaton a kenhető szigetelés nem szabványos rétegrend, hanem felújítási intézkedés a verőesőnek kitett, átnedvesedett falazat ellen. Döntő, hogy a fal befelé ki tudjon száradni – a mindkét oldalon szigetelt fal soha nem szárad ki. Látszó falazatnál és történelmi homlokzatoknál ez a döntés szakember kezébe való.
Feldolgozási hőmérséklet kültéren és beltéren: 5 és 30 °C között, éjszaka is. Ha a következő három napra fagyot jeleznek, nem szigetelnek.
A vakolat előtt vagy után?
A szigetelés a csempe mindaz alatt fekszik, ami utána következik – ez a vízvezető sík, nem a látvány. Beltéren tehát először szigetelnek, aztán csempéznek. A lábazaton először szigetelnek, aztán felhordják a lábazati vakolatot.
Meglévő vakolatra kenhető szigetelés csak akkor hordható fel, ha az szilárd, teherbíró és ásványi. A régi, üregesen fekvő vagy festett vakolatot le kell verni. Gipszvakolatra nem való kenhető szigetelés – a gipsz és a cement tartósan nem fér össze.
Merev vagy rugalmas – melyik kenhető szigetelést válassza?
Az első munkamenet előtt a termékválasztás áll, és ennek csak egy kritériuma van: mozoghat-e az aljzat?
A merev ásványi kenhető szigetelés tisztán cementkötésű. Nyomásálló, kedvező árú és páraáteresztő, de repedéseket nem hidal át. Tömör, süllyedésmentes falazatra, betonra és tartályokba való – vagyis mindenhová, ahol biztosan semmi sem mozog már.
A rugalmas kenhető szigetelés ezenkívül műanyag diszperziót is tartalmaz, akár második komponensként, akár már a porban. Terméktől függően egy milliméter feletti repedéseket is áthidal, és bírja a hőmérséklet-ingadozást. Erkélyre és teraszra, esztrichre, fiatal falazatra és mindenre való, ami ki van téve az időjárásnak.
Kétség esetén válassza a rugalmas változatot. A többletár négyzetméterenként néhány euró – egy kész burkolat alatt megrepedt szigetelés felújításának ráfordítása egészen más nagyságrend.
Az aljzatok egyenként
| Aljzat | Alkalmas | Mire kell figyelni |
|---|---|---|
| Beton, vasbeton | igen | Távolítsa el a zsaluzat- és leválasztószer-maradványokat, szórja le a zsugorodási réteget |
| Mészhomoktégla, tégla | igen | Töltse ki síkban a fugákat, nedvesítse elő alaposan |
| Pórusbeton | igen | nagyon erősen nedvszívó, többször nedvesítse elő vagy alapozza |
| Cementvakolat, cementesztrich | igen | kellően érett és száraz, burkolásra kész esztrich |
| Anhidrit- és kalcium-szulfát esztrich | feltételesen | csak alapozóval, a szulfát és a cement rosszul fér össze |
| Gipszvakolat, gipszkarton | nem | a cement és a gipsz reakcióba lép, duzzadó vegyületek képződnek |
| Régi csempe | feltételesen | nem nedvszívó, csak kvarchomokos tapadóhíddal |
| Régi festés, diszperziós festék | nem | teljesen távolítsa el, különben a szigetelés a festékkel együtt leválik |
| Bitumen | nem | az ásványi szigetelés nem tapad a bitumenen |
| Fa, faalapú lapok | nem | túl erősen mozog, helyette cementkötésű építőlap |
Beltér vagy kültér – a különbségek
Beltéren többnyire a használatból eredő fröccsenő víz ellen dolgozik. A rétegrend vékonyabb, a szigetelést közvetlenül lecsempézik, és a tulajdonképpeni munkát a káddal, lefolyóval és csőátvezetésekkel való csatlakozások jelentik. Az első 24 órában ne szellőztessen erősen – a huzat gyorsabban szárítja ki a felületet, mint ahogy a cement meg tud kötni.
Kültéren hozzájön az időjárás. A frissen felhordott felületre tűző közvetlen nap zsugorodási repedésekhez vezet, az első órákban eső kimossa a szigetelést, a fagy tönkreteszi a szerkezetet. Takarja le a felületet fátyollal vagy fóliával, és forró napokon kora reggel vagy este dolgozzon. Az előkészítéshez hozzátartozik a következő három nap időjárás-előrejelzésének megtekintése.
A talajban a kenhető szigetelés eléri a határait. A nyomó víz és a visszatöltés okozta mechanikai terhelés ellen a vastag bitumenes bevonat a robusztusabb rendszer – az összehasonlítás a következő útmutatónkban olvasható: Vízszigetelő iszap vagy bitumen.
Ellenőrizze a szigetelést, mielőtt eltűnik
Amint lecsempézték vagy visszatöltötték, a szigetelés örökre hozzáférhetetlen. Előtte szánjon rá fél órát:
Szemrevételezés súrlófényben. Világítson egy lámpával laposan a felületre. Így láthatóvá válnak a vékony helyek, a hengernyomok és a hibás helyek, amelyek szemből világítva eltűnnek. A színben eltérő rétegek is segítenek.
Tapintsa végig a sarkokat és az áttöréseket. Fogjon meg minden tömítőszalagot, minden mandzsettát: buborékmentesen fekszik a szövet, minden oldalról át van dolgozva, nincs húzásnak kitéve?
Mérje vissza a magasságokat. Mindenhol a tervezett felső élig dolgoztak? Egy rossz helyen hiányzó tíz centiméteres sáv a többit hatástalanná teszi.
Szintben lévő zuhanyzóknál ezenkívül elárasztásos próba is lehetséges: zárja el a lefolyót, duzzassza fel a vizet a felületen néhány centiméter magasra, és hagyja állni 24 órán át. A ráfordítás minden olyan szigetelésnél megéri, amely lakott helyiség fölött van.
Mennyire van szüksége?
A felhasználás körülbelül 1,5 kg szárazhabarcs négyzetméterenként és milliméter rétegvastagságonként. A szokásos 2 mm teljes vastagsághoz ez kb. 3 kg/m², érdes falazatnál inkább 3,5–4 kg/m². Számoljon 10–15 százalék ráhagyással a veszteségre és az aljzat profiljára.
Egy 25 kg-os zsák így kb. 7–8 m²-re elég két rétegben. Rendeléskor inkább vegyen egy zsákkal többet, mint túl keveset: egy megszakított szigetelés, a felületek között egynapos szünettel, tervezett törési pont.
A leggyakoribb hibák
A leggyakoribb és legdrágább rövidítés. A túl vastagon felhordott szigetelés egyenetlenül zsugorodik, megreped, és hetek-hónapok múlva újra leválik.
Az aljzat kiszívja a keverővizet, a cement nem tud megkötni. A szigetelés késznek látszik, de később porként ledörzsölhető.
A sarkok mozognak. A feszesen beágyazott szalag az első süllyedéskor elszakad, a hiányzó szalag pedig közvetlenül a szerkezetbe engedi a vizet.
Ha az anyag húzni kezd, a feldolgozási idő lejárt. A pótlólagos víz tönkreteszi a szerkezetet – a szigetelés porózus lesz és már nem tömít.
A felület órák múlva száraznak tűnik, de csak napok múlva keményedik ki teljesen. Aki túl korán dolgozik tovább, a szigetelést is leszakítja.
Gyakori kérdések
Hogyan kell felhordani a kenhető szigetelést – kenve vagy glettelve?
Mindkettő helyes. Az első réteget legjobb ecsettel vagy kefével bőségesen bedolgozni az aljzatba, a másodikat hengerrel vagy simítóglettel. Padlón és csempe alatt a glettvas előnyben van, mert biztosan eléri a rétegvastagságot.
Hány réteg kenhető szigetelés szükséges?
Mindig legalább kettő, keresztirányban felhordva. Érdes aljzatnál vagy fokozott igénybevételnél három. Egyetlen vastag réteg nem megengedett alternatíva.
Mennyi ideig kell a kenhető szigetelésnek a rétegek között száradnia?
Terméktől és hőmérséklettől függően 4–12 óráig. Az első rétegnek annyira meg kell kötnie, hogy átdolgozáskor már ne oldódjon fel, és ne fogjon.
Felhordható a kenhető szigetelés csempére?
Csak tapadóhíddal. A mázas csempék nem nedvszívók, ott a szigetelés nem köt meg. A csempéknek szilárdan kell ülniük, alaposan zsírtalanítani kell őket, és megfelelő alapozóval kell előkezelni. Csempézett nedves helyiségekhez gyakran a folyékony fólia a praktikusabb választás.
Fagyálló a kenhető szigetelés?
Kikeményedve igen, a feldolgozás alatt és az első napokban nem. 5 °C alatti hőmérsékletnél vagy három napon belül várható fagynál nem dolgoznak.
Kenhető szigetelés vagy bitumen – melyik a jobb?
Ez az épületszerkezettől függ, nem a minőségtől. Ha később csempe vagy vakolat kerül rá, kenhető szigetelés való oda; ha a felület eltűnik a talajban, a bitumen a szabványos megoldás. A részletes összehasonlítás a következő útmutatónkban olvasható: Vízszigetelő iszap vagy bitumen.
Lehet csempézni a kenhető szigetelésre?
Igen, teljes kikeményedés után vékonyágyas eljárással, C2 osztályú csemperagasztóval. A felhasználás a csempeformátumtól és az aljzattól függ – az értékeket a következő oldalunkon találja: csemperagasztó-felhasználási áttekintésünkben.
